- Szia édes- szólalt meg Seb- miért alszom a földön? És ki van melletted az ágyban!?- nézett rám meglepetten, és egy picit mérgesen. Vállat vontam, leráztam magamról az ölelő kezet, és odafordultam megnézni hogy ki is az.

- David!- kiáltottam fel meglepetten. Ugyanis ő feküdt mellettem, ami talán még nem lett volna baj, de teljesen meztelen volt! Ahogy rákiabáltam, ijedtében kiborult az ágyból, és egy tompa puffanás, és hangos káromkodás kíséretében ráesett valakire.

- Mi van, már mindenki a mi szobánkban aludt?!- bosszankodott Seb, megkerülve az ágyat, hogy megnézze, mi a helyzet a másik oldalon, és hogy kit lapított ki David. Én csak ültem az ágyon, nyakig felhúzva a takarót, és figyeltem a fejleményeket. Majd Seb-ből kitört a röhögés.

- Mi van?- kérdeztem tőle, tudni akartam, mi folyik itt éppen, de levegőt se kapott, annyira nevetett, szóval válaszolni se tudott.

- Jeff, az istenit neki, mit keresel a szobámban!?- akadt ki David.

- El vagy tévedve édesem- nevettem- ugyanis a MI szobánkban vagyunk!

- Mármint most kit takar a mi?- tette karba a kezét Seb.

- Hogy hogy kit? Hát téged, és engem- néztem rá- most mi a bajod?- értetlenkedtem.

- Semmi. Foglalkozz csak David-el!- jelentette ki, és kisétált a szobából, én meg kerek szemekkel néztem utána. Mi az isten ütött ebbe bele!?

- Mi baja van, szerintetek? Most azért kellett így kiakadni, mert azt mondtam David-nek, hogy édesem?- lógtam le félig az ágyról, hogy a fejem egy szintben legyen Jeff-el.

- Nem lehet, hogy inkább az a problémája, hogy David-et veled egy ágyban meztelenül találta?- mutatott rá Jeff arra, ami eddig nekem eszembe se jutott.

- Tényleg David… hol hagytad a ruháidat? És mit kerestél az ágyunkban!?

- Lyukat!- röhögött Jeff, mire mi mindketten csúnyán néztünk rá- nyugi, tudjátok, hogy csak vicceltem!

- Jó tudjuk, de David, takard már el magad, nem vagyok kíváncsi rád…- dobtam neki oda egy párnát- note to myself: ezt a párnát soha ne használd többet!- motyogtam magam elé.

- Hol van Lily?- lökte le Jeff magáról David-et (kedves :D), mert félig még mindig rajta volt, ahogy ráesett.

- Honnan tudjam, hát nem a te barátnőd!?- kérdeztem vigyorogva.

- Nem veled vadult az éjjel?!- vágott nekem vissza Jeff.

- Jól nyomtátok!- nevetett David.

- És neked mi lett a két csajoddal?- fordultam hozzá, mire ő szélesen elvigyorodott- oké, nem akarom tudni inkább!

- Megvolt mind a kettő, aztán hajnalban hazatámolyogtam, de úgy tűnik, eltévesztettem az ajtót- nevetett Dav.

- Azt mondtam, nem akarom tudni- forgattam a szemem- és mi lett a ruháiddal? Ellopták útközben?- nevettem.

- Nem tudom- vont vállat.  

- Oké, hát akkor megyek, megnézem Seb-et. Nem tudom mi a baja, úgyis tudja, hogy nem volt semmi veled- mondtam David-nek, mire ő grimaszolt egyet.

- Várj!- hüledeztem- nem volt semmi, igaz?!

- Nyugi, csak szivatlak!- nevette el magát.

- Te hülye állat!- kezdtem el püfölni egy párnával- majd szívrohamot kaptam, te nem vagy normális!

Mire ő felpattant, leesett róla a párna, amit arra használt, hogy eltakarja magát, és meztelenül, visítozva rohant ki a szobából. Mi meg Jeff-el majd megpusztultunk a röhögéstől.   

- Hát itt meg mi folyik?- jelent meg Chuck az ajtóban- békésen megindulok a konyha felé, csak egy kávét akartam, erre szembejön velem… jön? Bocsánat, rohan! David ordítva, full meztelenül a folyosón… ébredés utáni trauma, pipa- panaszkodott.

- David este megdugott két csajt, aztán hazafelé jövet ellopták a ruháit, ezért befeküdt meztelenül Shirley mellé az ágyba, és ezen Seb megsértődött- vázolta nagy vonalakban a történüléseket Jeff.

- Ebben a házban már soha nem fog egyetlen egy reggel sem normálisan indulni?!- forgatta a szemét Chuck.

- Amíg itt lakunk, addig valószínűleg nem- válaszolta Jeff nevetve.

- Valószínűleg?- vontam fel a szemöldökömet- én ebben halál biztos vagyok!

- Igazad lehet- hagyta rám Chuck nevetve.

- Na, megyek megnézem hogy Seb durcizik-e még- keltem fel. Rajtam se volt túl sok ruha, de bugyiban és valaki (feltételezem Seb) felsőjében bőven túlöltözöttnek éreztem magam az egy szál boxerben, vagy épp meztelenül rohangáló srácok közt :D  

Végigsétáltam a folyosón, majd le a lépcsőn, de a nappali ajtajában megtorpantam.

- Tudod te is, hogy semmi nem volt!- hallottam David hangját- berúgtunk, buliztunk, és kissé érdekes szituban találtuk magunkat reggel, ennyi az egész. Hányszor megtörtént már ez velünk, Seb?!

- Tudom, de akkor is! Meztelenül, a csajomat ölelve kelsz, az én ágyamban, és ezt teljesen természetesnek veszed?!

- Nem vettem természetesnek, de te is tudod, hogy direkt sose csinálnék ilyet!

- Reméltem is- vágta rá Seb még mindig duzzogva.

- Ne haragudj- léptem be én is, megálltam közte és David között (szerencsére azóta már sikerült felvennie egy boxert :D), bűnbánó képet vágva.

- Nem haragszom- sóhajtott-, de számomra ez nem volt vicces. Szóval David, ha legközelebb meztelenkedni támad kedved, akkor azt a saját szobádban, a saját ágyadban, és a saját nőddel tedd…- nézett rá komolyan Seb- és húzd át az ágyneműnket!- tette hozzá a végére vigyorogva.

Ezután a konyha felé vettük az irányt, hogy mindenki magába dönthessen fél liter életmentő kávét. Csináltam némi kaját is, de most kivételesen a srácoknak se volt kedvük enni, nem is csoda, a tegnap elfogyott alkoholmennyiség után. Chuck elég szarul volt, a többiek is egy kissé nyomottak voltak, és páran még hiányoztak is a kis csapatunkból, de eleinte nekünk ez fel se tűnt :D

- Srácok, hol van Pierre?- szólalt meg David.

- Nem tudom, de Lily sincs meg- Jeff.

- Oké, ki hiányzik még?- nézett körbe Seb.

- Hányan vagyunk? És hányan kellene lennünk?- tette fel az értelmes kérdést David.

- Várj, ti vagytok öten, Dav és Pierre kivételével mindenkihez számolunk egy barátnőt, az… nyolc- számolgattam. Olyan másnapos voltam, hogy még ez is nehezen ment :D

- Rendben, és most vagyunk… egy… kettő… négy…- motyogta Jeff.

- Te, mióta jön a kettő után négy?- röhögött Seb.

- Shirley meg te, az kettő te hülye!- világosította őt fel.

- Oké, négyen vagyunk, tehát még négyen hiányoznak. Tartsunk névsorolvasást- javasolta röhögve David.

- Nagy ötlet, aki nincs itt, az azonnal szóljon!- nevettem.

- Tehát, mi négyen, meg Lily nincs meg, ezt már tudjuk. Melanie?

- Én még vele se találkoztam. Chuck viszont itt van valamerre- bólogattam értelmesen.

- Remek, az már 7 emberke, de ki nincs még meg?- nézett körbe Seb. Mindenki nagy kussban próbált úgy tenni, mintha gondolkodna. De nem ment, mert nagyon szétcsaptuk magunkat tegnap, azt se tudtuk hol vagyunk kb. :D

- Mindegy, keressük meg a csajokat, majd később kitaláljuk- állt fel Jeff, mi meg csak mentünk utána. Végigvonultunk a házon, mint a holdkórosok, mindegyik szobába benéztünk, Melanie-t meg is találtuk, Chuck-al aludtak a szobájukban.

- Sráácok!- kiáltotta el magát hirtelen David.

- Mi van?- rohant oda hozzá Jeff- megvan Lily?

- Nem. De kitaláltam, ki nincs még meg!- közölte lelkes arccal.

- Na, és kicsoda?

- Hát Pierre!

Mindenki hallgatott, körülnéztünk bambán, majd mikor rájöttünk, hogy az énekes tényleg nincs sehol, kitört belőlünk a röhögés. Hát hogy lehetünk ennyire szétcsúszva, hogy még ezt se vesszük észre!? xD

- És akkor most mi legyen?- kérdezte Seb, miután abbahagytuk a nevetést, és megbeszéltük, milyen hülyék vagyunk.

- Hát keressük meg őket!- javasolta David.

- Jó, de hol keressük? Bárhol lehetnek!

- Menjünk vissza a clubba, ahol tegnap buliztunk!- adta az ötletet Jeff.

- Várjatok!- indultam ki a konyhából, ahonnan pont rá lehetett látni a hátsó teraszra, a nagy üvegajtón keresztül- az ott nem Pierre cipője?- kiléptem a tolóajtón.

- De igen, de ő hol lehet?
- Nem tudom, nézzünk körül. Ha a cipője itt van, neki is itt kell lennie valahol!- én.

- Bár Davidből kiindulva, ez nem olyan biztos- röhögött Seb.

Szétszéledtünk, mert elég nagy volt a kert, elkezdtük keresni Pierre-t. Szépek vagyunk, mondhatom! Úgy berúgunk, hogy másnap azt se tudjuk, hol vagyunk :D

- Héé, megtaláltaam!- hallatszott David kiabálása, mire mindenki odacsődült. Megláttuk Pierre-t, majd pár másodperc csönd után, mindenkiből kitört a röhögés…